| Téma: Határrevízió |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Lemondta a Vásárhelyi Forgatag ellenrendezvényén való fellépést az Edda – VIDEÓ
Jelentősen csorbult a Vásárhelyi Forgatag tervezett ellenrendezvénye. A polgármesteri hivatal által támogatott háromnapos rendezvénysorozat fő fellépő nélkül maradt.
Lemondta a vasárnap estére tervezett ligeti koncertet az Edda Művek. A magyarországi együttes menedzsere ezt az Erdély TV-nek adott exkluzív telefonos interjúban jelentette be.
Molnár Csaba Edda Művek menedzsere a következőket nyilatkozta: tekintettel a kialakult helyzetre, a vasárnapra tervezett előadást lemondjuk. Ennek okai azok, hogy sem a zenekar biztonsága, sem a művészeti produkció garanciája nincs meg, hogy ebben a kialakult légkörben olyan koncertet tudjunk adni, ami mindenki számára megfelelő lenne.
Az Edda tehát nem kívánt fellépni a magyar rendezvény ellen szervezett koncerten. Az Erdély TV úgy tudja, hogy a hirtelen döntés mögött politikai okok is vannak. Molnár Csabától megtudtuk a koncert lemondásáról már értesítették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt.
Szerkesztő: Farkas István
Erdély Tv
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=148259&cim=lemondta_a_vasarhelyi_forgatag_ ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
Kutya ugat a Tündérkertben
Torkán akadt egyik meglehetősen szélsőséges román kormánypárti politikusnak Orbán Viktor ama kijelentése, hogy „Romániát azért is könnyű szeretni, mert élnek itt magyarok, és ennek az országnak része a Móricz Zsigmond által tündérkertnek nevezett Erdély, amely a magyaroké is.
Ez egy olyan tündérkert, ami a mienk is, tehát ehhez van egy sajátos, erős kötődésünk. Ez nem egy külső világ számunkra, amihez mint kívülállók viszonyulunk, hanem ebben egy olyan világot látunk, amelyben mi is benne vagyunk. És ez ma Románia része, tehát ilyen értelemben a Romániához való viszonyunkat meghatározza.” Az idézett szöveg minap a Digi24 tévében hangzott el, s bizonyára főképp román hallgatóinak szánta a magyar miniszterelnök.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
Bogdan Diaconu parlamenti képviselő és magánszorgalmú tollnok nem lenne önmaga, ha erre reagálva nem csúsztatna és hazudna, s ha e fenti mondatokat ne úgy tolmácsolná román testvérei számára, miszerint Erdély a „mi kertünk”, azaz Magyarországé, ami románra fordítva a cikkíró szerint egyben azt is jelenti, hogy Orbán gyarmatosítóként, revizionistaként, mi több, primitív törzsi vezetőként gondolkodik, amikor azt merészkedik állítani: ez a kert, azaz a tündérkert a magyaroké is.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=148225&cim=kutya_ugat_a_tunderkertben |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Külügyminisztérium látszat-politizálásnak tartja a budapesti nagykövet bekéretését
Konjunkturális látszatpolitikai lépésnek tartja a román külügymi- nisztérium azt, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét.
A román külügyminisztérium pontosításokat fűzött csütörtökön ahhoz a hírhez, hogy Németh Zsolt szóbeli jegyzékben utasította vissza és cáfolta Titus Corlatean román külügyminiszter marosfői kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény „a Versailles-i békerendszer megkérdőjelezését" célozná.
„Titus Corlatean álláspontja nem új és nem kellene meglepnie a magyar felet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés úgymond igazságtalan jellegét akarja napirenden tartani, amit Románia nem tud méltányolni" – mutatott rá a bukaresti külügyi közlemény.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=147445&cim=kulugyminiszterium_latszat_poli ...
Kommentár: Justice for Hungary |
|
| Rendes Kis |
|
 Kurucok és labancok
A rendszerváltás után az erdélyi magyarság előtt megnyílt a szabadnak mondható politikai önszerveződés útja, ami egyben a kinyilvánított célok hozzávetőleges szabadságát is jelentette. Lényegében egyetlen tabu volt, a határmódosítás, de akkor a politikai élvonalból ezt nem is szerette volna senki a zászlajára tűzni. A román hatalom kegyeit keresők, s a politikai érdek- képviselet módszertanát a múltból öröklő, az erdélyi magyarság sorsának javulását – de legalábbis saját legitimációjukat – háttéralkuktól remélők vélelmezhető gyávaságból és érdek nélküliségből, az autonomisták pedig politikai realizmusból – abból kiindulva, hogy az irredenta program az elérhető célok kiteljesítését inkább veszélyeztetné, mint elősegítené – gondolkoztak így.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=146379&cim=kurucok_es_labancok |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Zsirinovszkij: Kárpátalja Magyarország része
Kárpátaljának, a Donbássznak, Bukovinának és a Krímnek semmi köze sincs Ukrajnához – szögezte le a legismertebb orosz botránypolitikus, Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij.
Az Oroszországi Liberális Demokrata Párt szókimondásáról hírhedt vezére ezúttal az orosz-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi tudományos konferencián fejtette ki véleményét Ukrajna területi felépítéséről.
– Ukrajnának semmi köze sem a Doni-medencéhez, sem a Krímhez, sem Csernovcihoz, sem Kárpátaljához – nyilatkoztatta ki. – ezek mindegyike a szovjethatalom ajándékai. Kárpátalja – vagy Magyarország, vagy a Kárpátaljai Rusz része. Ukrajnának semmi köze hozzá.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=145329&cim=zsirinovszkij_karpatalja_mag ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 A bánsági magyar közösségek újraegyesítéséről tárgyaltak Buziásfürdőn
Nyolc szerbiai és 12 romániai bánsági település magyar közösségeinek a képviselői tanácskoztak pénteken és szombaton a Temes megyei Buziásfürdőn – közölte vasárnapi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az RMDSZ Temes megyei szervezete és Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő a szerbiai és romániai Bánság magyar közösségei közötti kapcsolatépítés szándékával szervezte meg a találkozót. A rendezvény résztvevői az együttműködés lehetséges területeiről tárgyaltak és testvér-települési kapcsolatok alapjait rakták le.
„Szerbia fontos lépéseket tett az Európai Unió felé és mély szimbolikus gesztussal fordult a szerbiai magyar közösség felé a közelmúltban, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy a határ két oldalán rekedt magyar közösségeink által szimbolikusan újraegyesítsük a történelmi Bánságot" – idézte az RMDSZ hírlevele Molnár Zsolt képviselőt.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=144471&cim=bansagi_telepulesek_magyar_kozo ... |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Van egy terület az egyik európai ország területén, ahol több mint egymillió ember beszéli egy másik, szomszédos ország nyelvét. Az ott élők a történelmükről is gyökeresen másképpen vélekednek, mint az ország többi részén élők. Ez az elnyomás és nyelvi terror alatt élő nép egyszer csak felemeli a fejét, az öntudatos vezetőik pedig eldöntik: független országban akarnak élni.
Ekkor az ország, amelyhez a terület tartozik ellenséggé nevezi ki az ott élő népet, és háborút indít a saját területén élők ellen. Tragikus időszak következik, az elnyomott, megtámadott nép jelentős része menekülni kényszerül az országból. Ekkor lép közbe az ENSZ. Lassan béke lesz, és a világ országai sorban elismerik a területet mint független állam. Kivéve azokat, amelyek hasonló módon tartják elnyomásban a saját területükön élő kisebb nemzeti közösségeket.
Alig néhány év múlva a megcsonkulását el nem ismerő ország az Európai Unióhoz fordul egy számára fontos tagsági kérelem ügyében, amelynek – többek között – a külföldre utazás jelentős egyszerűsödése is a velejárója. Olyan lehetőség lehet ez a polgárai számára, amely révén majd akár megállás nélkül léphetik át országuk határát. Az Unió ekkor feltételként szabja neki a tőle elszakadt terület független államként való elismerését. Az ország pedig mérlegel: ha nem fogadja el a feltételt, teljesen elszigetelődik Európától, az elszakadt területet pedig már amúgy sincs esélye visszaintegrálni. Tehát, beletörődik: a terület, amelyen a kis nép ősidők óta él, független ország, amelyhez egyenrangú szomszédként fog viszonyulni.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=140630&cim=vizio |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Rabló kiált tolvajt
Történelemhamisítástól félve, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva úgy döntött a román parlament, hogy a magyar történelmi egyházak levéltárait nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosaiknak. A kétharmad nagy erő, s ha megspékelik nemzetféltő retorikával, úgy összekapja magát a román parlament, mint vihar előtt a juhnyáj. Tavaly, amikor még napirendre került e törvénytervezet, a demokrata liberálisok támogatták az RMDSZ ama módosító javaslatát, hogy azon egyházak, melyek megfelelő feltételeket tudnak biztosítani a régi és sérülékeny irattáraknak, a kommunista elkobzás után ismét tulajdonukba vehessék azokat.
A gyulafehérvári érsekség korszerű raktárakat is építtetett, s lám, hiába. A román államérdek úgy kívánja, hogy ezek továbbra is tulajdonukban maradjanak, s okát már a tavalyi vita alkalmával a szocdemek egyik hevességéről közismert képviselője, Mircea Duşa (jelenleg hadügyminiszter) elég kendőzetlenül meg is fogalmazta: félti az egységes román nemzetállamot a magyar egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásától, mert ha azok „magánszervek” kezébe kerülnek, meghamisíthatnák például az 1918-as egyesülésre vonatkozó olyan dokumentumokat, anyakönyveket, melyek Románia egységes nemzetállam voltát bizonyítják.” S ahogyan az rossz lelkiismeretű politikusokkal gyakorta megesik, azonnal rosszindulatú feltételezésekbe is bocsátkozott: „tulajdonosaik valószínű, eltüntetnék azokat.”
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=140445&cim=rablo_kialt_tolvajt |
|
|
| keresztkem |
|
És "kivéve" a ruszinokat-ruténeket is, akik tudvalevőleg NEM AZONOSAK az ukránokkal.
Ők, a ruszinok egyébként többször is HATHATÓS tanúbizonyságát adták annak, hogy igenis komolyan magyarbarátok.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
 Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918–2011) 2.
Román megszállás
Miután a Monarchia 1918. november 3-án fegyverszünetet kötött és leszerelte hadseregét, Románia – a nemzetközi jog megszegésével – megtámadta Magyarországot.
Az önkéntesekből, önszerveződéssel alakult, kis létszámú Székely Hadosztály honvédő csatákat vívott, megpróbálta feltartóztatni a megszálló erőket. Több helyi jellegű fegyveres ellenállásról is szólnak a krónikák, ilyen volt a Zsil-völgyi bányászvidék lakosságának fegyveres ellenállása.
A román uralom hihetetlen brutalitással, rablással, gyilkosságokkal kezdődött, amelynek áldozatai elsősorban a magyar civil lakosok. A megfélemlítés azzal kezdődött, hogy a román hadsereg által megszállt magyar településeken a központban összegyűjtötték a lakosságot, és az elöljárókat megbotozták. A legsúlyosabb terrort Székelyföldön vezették be, mert itt a magyar tisztviselők nem akarták letenni a hűségesküt. A román hadsereg nagyszámú túszt ejtett, internálótáborokat hozott létre, számos magyart vittek Romániába kényszermunkára. Kórházakat szereltek le, óriási állami és magánvagyonokat, terményeket koboztak el, elfoglalták a gazdag ezüst- és aranybányákat is. Megakadályozták a szén- és a gázszállítást Magyarországra, emiatt Budapest fűtés és világítás nélkül maradt. A Károlyi-kormány az atrocitásokról dokumentációt állított össze, amelyet könyv formájában akart a világ elé tárni. Kelet-Magyarország kirablása azonban nem az egyszerű katonák felelőssége volt. Ezt Brătianu miniszterelnök szavai egyértelműen bizonyítják: „Magyarországot a lehető legjobban meg kell gyöngítenünk."
A francia modell
A román nemzetpolitikában már induláskor érvényesült a francia modell. A cél a központosított, homogén nemzetállam létrehozása volt. Bukarest folytatni kívánta a korábban – Dobrudzsa és Moldva területén – gyakorolt diszkriminatív és asszimilációs politikát. 1918 és 1922 között – az erdélyi, Nagyszeben központú Kormányzótanács irányítása alatt – a berendezkedő román államhatalom átvette a magyar intézményrendszert. 1922 és 1926 között nagyszámú magyar ipari vállalatot, pénzintézetet államosítottak, a kisiparosokat hátrányos megkülönböztetésnek tették ki. A gazdasági szintű diszkriminációt az adópolitika tükrözi legjobban. A magyarokra kivetett adó összehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a románok esetében. A nagy gazdasági válság idején – a húszas évek iskolapolitikájának eredményeként – a hivatalokban a magyarság visszaszorult. 1934 és 1938 között tovább folytatódott az anyanyelv használatának szűkítése.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=140115&cim=kadar_gyula_az_erdelyi_magyarsag ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kommunikációs kapcsolat a debreceni és a temesvári egyetemek között
Közvetlen kommunikációs csatornákat építenek ki európai uniós támogatással a Debreceni Egyetem (DE) és a Temesvári Egyetem között – jelentették be a két intézmény vezetői hétfőn Debrecenben sajtótájékoztatón.
A biztonságos, tűzfallal védett kommunikációs csatorna 826 ezer euróból, csaknem 250 millió forintból készül el 2014 áprilisára – jelezte Gaál István rektorhelyettes, a DE természettudományi karok elnöke.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program (HuRo) keretében megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy internetalapú telefonvonalak segítségével a két intézmény dolgozói, kutatói közvetlen kapcsolatba léphessenek egymással – tette hozzá a professzor.
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=139734&cim=kommunikacios_kapcsolat_a_debrecen ... |
|
|